Mi ez?

Kereső

mindegy
1
2
3
4
5
6
7
8

A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR)

Mi az az MKKR?

A Magyar Képesítési Keretrendszer Magyarország nemzeti képesítési keretrendszere, amelyben a hazai képesítések szerepelnek a közneveléstől a szakképzésen és a felnőttképzésen át a felsőoktatásig.

A nyolcszintű rendszer megmutatja, hogy mit tud, illetve mit lesz képes elvégezni egy bizonyítvány, oklevél vagy tanúsítvány birtokosa, továbbá milyen attitűdökkel rendelkezik, mekkora önállósággal és felelősségvállalással képes végrehajtani különféle műveleteket. Az MKKR hasznos iránytű a karrierválasztásban és a tanulmányok megtervezésében, a munkaadókat pedig a hatékony munkaerőtoborzásban támogatja.

A magyarországi képesítések érthetőbbé és összehasonlíthatóvá válnak szintjük meghatározásával és tanulási eredményeken alapuló megközelítésével, leírásával.

 

Mire jó az MKKR?

  • Összefoglalja a különféle végzettségek tartalmát, és egyértelműen meghatározza a magyar képesítések rendszerében betöltött helyüket, így megkönnyítve a munkaerőpiaci tájékozódást.
  • Rendszere felöleli a köznevelést, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést, ezáltal átláthatóvá teszi, hogy a képesítések hogyan támogatják az egyéni és szervezeti karrierépítést.
  • Az oktatási és képzési szolgáltatóknak hatékony segítséget nyújt képzési programjaik megtervezésében, a jelentkezők tanulási eredményeinek azonosításában és beszámításában.
  • Segíti a mobilitást, ugyanis a keretrendszerrel a külföldön megszerzett tudás és képesítés elhelyezhető a hazai képzési és munkaerőpiacon.
  • A tanulási eredményekkel leírt képesítések hatékonyabbá teszik a pályaválasztási tanácsadást.

A képesítési keretrendszer elsődleges célja, hogy segítse az oktatási és képzési rendszeren belüli eligazodást. Áttekintést nyújt a hatóságok által hitelesített képesítésekről, ezáltal támogatja a tanulók és a munkavállalók foglalkoztathatóságát, határon átnyúló mobilitását és az egész életen át tartó tanulás lehetőségét.

A nemzeti képesítési keretrendszer láthatóvá teszi a képesítési rendszerben bejárható utakat. A képesítésekről szolgáltatott információk segítik az egyéneket és a munkaadókat a képesítések mögötti kompetenciák megértésében és a megfelelő tanulási út kiválasztásában, ezáltal a képesítési keretrendszer támogatja az egész életen át tartó tanulásban való részvételt és a foglalkoztathatóságot.

A képesítési keretrendszer támogatni képes a képesítési rendszereken belüli, illetve a formális és nem formális tanulási kontextus közötti átjárhatóságot is. Hozzá tud járulni ahhoz, hogy az élet különböző színterein - az oktatási-képzési rendszer különböző ágazataiban, a munka vagy akár a szabadidős tevékenységek során - megszerzett tanulási eredmények elismerhetők és érvényesíthetők legyenek.

A Magyar Képesítési Keretrendszer nem szabályozó eszköz, célja kizárólag a képesítés tartalmának és a magyar képesítési rendszer jobb kommunikációjának támogatása mind Magyarországon, mind Európában.

 

Képességed érték, ismerje meg más is! - bemutatkozó videó

 

Az MKKR jogszabályi háttere

Az MKKR szintleíró jellemzőit a 1229/2012. (VII.6.) Korm. határozat tartalmazza. Az egyes képesítések szintjére vonatkozó információt az adott képesítést szabályozó jogszabály határozza meg.

Az oktatási rendszer négy alrendszerét külön jogszabályok határozzák meg. Ezek részletesebben az alábbiak:

ÉRETTSÉGI
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 57. § (4) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított végzettségnek, szakképesítésnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az erről szóló kormányrendelet alapján. A törvény 94. §-a hatalmazza fel a Kormányt, hogy a bizonyítvánnyal tanúsított végzettség, szakképzettség Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolási rendjét rendeletben állapítsa meg.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 45. § értelmében "Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány tartalmazza [...] annak tényét, hogy az érettségi bizonyítvány a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti 4. és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti 4. szintet tanúsít, a kiállításának keltét, továbbá a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatát, a vizsgabizottság elnökének és az igazgatónak az aláírását.

SZAKKÉPZÉS (ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉK SZAKKÉPESÍTÉSEI)
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (6) alapján felhatalmazást kapott a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a szakképesítéseknek az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjeinek meghatározását és besorolását.

Az egyes szakképesítéseknek „a Magyar Képesítési Keretrendszer 1-8-ig terjedő besorolási rendszere szerinti szintjét" az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében feltüntetett jegyzék 8. oszlopa tartalmazza.

A komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet IV. mellékelte értelmében az Europass bizonyítvány-kiegészítő tartalmazza mind az MKKR, mind az EKKR szintet.

FELSŐOKTATÁS
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) értelmében a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendelettel szabályozza az oklevéllel tanúsított végzettség, szakképzettség Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolási rendjét.

A törvény 51. § (5) bekezdése kimondja, hogy „Az oklevél [...] tartalmazza [...] az oklevél által tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását".

A 139/2015 (VI.9.) kormányrendelet tartalmazza a szakirányú továbbképzés, a felsőoktatási szakképzések és a megszerezhető szakképzettségek, az alapképzések és alapképzésben szerezhető szakképzettségek, valamint a mesterképzések és mesterképzésben, osztatlan képzésben szerezhető szakképzettségek MKKR szintjét, továbbá rögzíti az újonnan létrejövő szakképzettségek MKKR-be történő besorolásának eljárását, módszertanát és felelőseit.

A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet (a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról) írja le a tudás, a képesség, az attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzőit az MKKR szintleírásával összevethetően.

FELNŐTTKÉPZÉS
felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény szerint, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett szakértői bizottság előzetesen összeállított módszertani útmutató alapján dönt a szakmai programkövetelmények elfogadási folyamata keretében az MKKR szint meghatározásáról.

Az eljárás jogszabályi hátterét a felnőttképzési törvényen túl a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szóló 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet képezi.

2017. január 1-jével a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivataltól a Pest Megyei Kormányhivatalhoz került át több felnőttképzéssel kapcsolatos hatósági feladat- és hatáskör az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016 (XII.2.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése értelmében.

Ezek közül néhány MKKR-t is érintő feladat- és hatáskör:

 

  • a felnőttképzési engedélyek kiadására, módosítására, kiegészítésére irányuló eljárások lefolytatása;
  • közhiteles nyilvántartás vezetése a felnőttképzési engedéllyel rendelkező képző intézményekről és engedélyezett képzéseikről;
  • a Felnőttképzési Információs Rendszer működtetése, beleértve a rendszerhez történő hozzáférések biztosítását.