Mi ez?

Kereső

mindegy
1
2
3
4
5
6
7
8

Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR)

Mi az EKKR?

Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) egy olyan referenciakeret, amelynek segítségével könnyebbé válik az Európában megszerezhető bizonyítványok és oklevelek összehasonlítása. Az EKKR nyolc szintből áll, és a tudás, a képesség, az autonómia és felelősségvállalás szempontjából határozza meg a tanulási eredményeket.

Az egyes országok képesítési rendszerei eltérően épülhetnek fel, például eltérő számú szintet határozhatnak meg, vagy a tanulási eredményeket eltérő szempontok szerint fogalmazhatják meg.

A nemzeti képesítési keretrendszerek egyes szintjeit közös kritériumrendszer alapján megfeleltetik az EKKR-szinteknek, így válnak a különböző országokban megszerezhető képesítések szintjei összevethetővé az EKKR-en mint viszonyítási rendszeren keresztül.

Az Európai Képesítési Keretrendszer nyolc szintjét és azok leírását az Európai Unió Tanácsa 2017. május 22-i ajánlásának melléklete rögzíti.

 

Mire jó az EKKR?

 

  • Fordítóeszközként működik a különböző országok képesítési keretrendszerei között.
  • Átláthatóbbá és egyértelműbbé teszi a képesítések tartalmát a munkaadók, a pedagógusok, a munkavállalók és az intézmények számára.
  • Támogatja a földrajzi mobilitást és az egész életen át tartó tanulást.
  • Az átláthatóság erősíti a bizalmat, ezáltal a képesítési keretrendszerek használata hozzá tud járulni a képesítések kölcsönös elismerésére irányuló meglévő eljárások támogatásához.

 

Az Európai Parlament és a Tanács 2008-ban fogadta el ajánlását az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról. Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) közös európai referenciakeretként köti össze a nemzeti képesítési rendszereket, és megkönnyíti a különböző nemzeti képesítések és képesítési rendszerek megértését, összevetését és elismerését. Célja, hogy támogassa az életen át tartó tanulást és a munkavállalási és tanulási célú mobilitást Európában.

Az EKKR nyolc szintből áll és a tanulási eredményeket a tudás, a képesség és az autonómia és felelősségvállalás szempontjából határozza meg. A 2008. évi ajánlás megfogalmazta a tagállamok részére, hogy kapcsolják össze nemzeti képesítési rendszereiket az Európai Képesítési Keretrendszerrel átlátható módon viszonyítva képesítési szintjeiket az EKKR szintjeihez, és a nemzeti gyakorlathoz illeszkedően fejlesszenek ki nemzeti képesítési keretrendszereket.

2008 óta a legtöbb európai tagállam és más ország is létrehozta saját nemzeti képesítési keretrendszerét, és megtörtént a nemzeti képesítési keretrendszerek közösen elfogadott kritériumokon keresztüli EKKR-hez viszonyítása is. Magyarország viszonyítási jelentését 2015-ben fogadta el az EKKR tanácsadó csoportja.

2017-ben a Tanács új EKKR ajánlást fogadott el. A dokumentum tartalmazza a közös minőségbiztosítási elveket, a viszonyítás eljárás kritériumait, az EKKR kommunikációjára vonatkozó feladatokat, és a képesítésekről szolgáltatandó adatok körének meghatározását.

Az EKKR-portálon (amelynek nemzetközileg használt neve LOQ vagy PLOTEUS) elérhetők az egyes tagországok által készített viszonyítási jelentések, továbbá az oldalon található eszköz segítségével összevethetők lehetnek egymással az egyes nemzeti rendszerek képesítései is.

Egyes országokban megkezdődött a képesítések összekapcsolása az ESCO-val, az Európai Bizottság foglalkozásokat, kompetenciákat és képesítéseket összekötő osztályozási rendszerével is.

 

Az EKKR jogszabályi háttere

Az EKKR-t a 2017. május 22-én kiadott, az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről, valamint az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi ajánlás (2017/C 189/03) tartalmazza